A történelem során különböző korszakokban mindig más anyagok használata volt divatban az ékszerkészítésben, ami természetesen a karikagyűrűkre is hatással volt. Például a római korban a bronz volt igen közkedvelt ? bár ekkor még a karikagyűrűnek más szerepe volt, mint napjainkban. A mai időkben a legelterjedtebb az arany, a fehér arany, a platina, a palládium, a titán, de még az ezüst is. Az európai és amerikai aranygyűrűk legtöbbje aranyötvözetből készül, melynek tisztaságát karátban jelölik meg. Ezt gyűrűnk belső oldalán találjuk, a számokat egy ?K? betű követi.


Amerikában az arany ékszerek legalább 10 karát tisztaságúak (42% tiszta arany), és általában 18 karát a maximum (75% tiszta arany). A 24 karátos már közel 100 százalékban tiszta arany, de ez az anyag túl lágy ahhoz, hogy ékszer készülhessen belőle. Bár egyes források szerint például Ázsiában és Afrikában használnak ilyen nagy tisztaságú aranyat ékszerek alapanyagául. A gyűrűk alapanyagaként használt platina is ötvözet, de közel 100%-os tisztaságú szokott lenni. Az ezüst sem teljesen tiszta, mert szintén túl lágy lenne az anyag, ami nehezítené az előállítást. Általában több mint 90%-ban ezüstöt, a maradékban pedig rezet szokott tartalmazni az ékszerészek által használt ötvözet. A karikagyűrűk természetes alapanyagai között találjuk például a kagylókat, állati csontokat. Drágakövek Manapság a jegygyűrűk egyik legkedveltebb köve a gyémánt. A gyémántot először Indiában bányászták, használata szinte egyidős az emberiség történetével. Ezzel együtt népszerűsége a 19 században kezdett jelentősen nőni, köszönhetően a fejlődő feldolgozási technikáknak, a növekvő kitermelésnek, és nem utolsósorban a marketingnek. 2005-ben a legnagyobb gyémántkitermelő országok Ausztrália, Botswana, Oroszország és Kanada voltak. A gyémánt a legkeményebb természetben előforduló ásvány. Nagyon sokszínű lehet. Leggyakrabban sárga, barna, szürke vagy színtelen. Néha találunk kék, zöld, fekete, vagy áttetsző fehér, lila, rózsaszín, narancsszínű esetleg piros árnyalatú köveket is. A jegygyűrűknél leggyakrabban a színtelent használják.

A karikagyűrűknél ma ritkán használt drágakövek közé tartozik például a borostyánkő. A fa gyantájából megkövült ásvány sárga színű, legalább 1 millió éves, de akár 120 millió éves is lehet. Szintén nem gyakori a jáde köves jegygyűrű. Ez zöld színű (bár egyes esetekben másmilyen is lehet a színe). Szorosan kapcsolódik az ázsiai kultúrához, történelemhez és tradíciókhoz. A mennyek köveként is szokták emlegetni. Az ametiszt lila árnyalata miatt azok számára előnyös, akik az egyedit keresik jegygyűrűben is. A legértékesebb drágakövek a rubin, a zafír és a smaragd. Utóbbi jellegzetesen zöld színéről ismerhető fel. Egyes források szerint Egyiptomban már 3500 évvel Krisztus előtt is bányászták. A rubint piros színe teszi egyedivé, és akár férfiak számára készült gyűrűkben is találkozhatunk vele. Hasonlóan értékes a zafír, melynek legnépszerűbb formája a kék zafír ? ami nemcsak közkedvelt, de aránylag megfizethető is.

A gyöngy használata nem szokatlan, de jellemzői miatt férfi gyűrűben ritkán találkozunk vele. Inkább olyan országokban fordul elő jegygyűrűnél, ahol szeretik a markáns különbséget férfi és női karikagyűrű között. Vagy ahol szokásos jegyajándékként kísérőgyűrűt vásárolni a hagyományos formájú karikagyűrű mellé. A természetben leggyakrabban fehér és fekete színben fordul elő, és ezek használata a leggyakoribb jegygyűrűknél is



Hívjon!