Kéz a kézben

Az első szerelem általában egészen kicsi korunkban ér minket. Amikor már az is csodás, ha megfoghatjuk a másik kezét. A kézfogó szó is talán innen ered. Amikor két szerelemes ígéretet tesz egymásnak, hogy egy életen át fogni fogják egymás kezét, jóban, rosszban egyaránt.


gyámánt gyűrű

Az első eljegyzés

Állítólag az első eljegyzési gyűrűt egy fáraó ajándékozta kedvesének, az ékszerrel szimbolizálva azt, hogy úgy, ahogy a gyűrű kör alakja, úgy az ő szerelme is végtelen. Ez a gyűrű fémből készült.

Később a rómaiak is átvették ezt a szokást, de a gyűrű anyaga itt nem fém volt, hanem kender. Azonban ez nem bizonyult elég tartósnak, így hamarosan elefántcsontra cserélték.

Ebben az időben az eljegyzési gyűrűt csak a hölgyek viselték. Elfogadásával jelezték, hogy elköteleződtek az azt nekik ajándékozó férfi mellett és már nem szabadok. A férfiak azonban semmilyen jelet nem viseltek, melyből meg lehetett volna állapítani párkapcsolati státuszukat. És mivel még nem volt facebook, a hölgyeknek igen nehéz dolguk volt, mire kiderítették, melyik férfiú szabad préda még.

Meggyűrűzve

Azonban nem minden férfi adta a gyűrűjét kiválasztottjának olyan nemes szándékkal, mint a fáraó. A középkorban a gyűrűvel jelezték a férfiak hogy az azt viselő nő a tulajdonukká vált. Ekkor szóba sem jöhetett, hogy a gyűrűviselés kölcsönös legyen a párok között. Így sajnos egy ideig az eljegyzési gyűrű elvesztette a mai, romantikus jellegét.

Minél nagyobb, annál jobb

Így tartották a középkorban. Természetesen még mindig az eljegyzési gyűrű a témánk. Az urak ebben az időszakban óriási gyűrűket ajándékoztak szívük hölgyeinek, hogy mindenki lássa, milyen gazdagok.
Elsőre jópofa ötletnek tűnhet, de azért nem biztos, hogy kellemes egész nap egy sziklatömböt viselni az ujjunkon.

A gyűrű értéke jelezte a férfi anyagi helyzetét és szándékai komolyságát is, hiszen a gyűrűt nem volt szokás visszakérni.

A 13-as is hozat szerencsét

A XIII. században megtörtént a csoda! A férfiak is elkezdtek jegygyűrűt viselni, jelezve ezzel elköteleződésüket a szeretett nő iránt.

Ez a hagyomány azóta is megmaradt. Mivel az eljegyzés során nem a jegygyűrű kerül a menyasszony ujjára, így azt már ketten tudják kiválasztani. Fontos pillanat ez, hiszen szerencsés esetben nem rövid ideig fogják viselni.

Ezt egy életen át kell hordani

De úgy tűnik, ez már egyik felet sem zavarja. Napjainkban az egyforma, vagy stílusban egymást kiegészítő jegygyűrűk szimbolizálják a pár összetartozását. Érdekes, hogy bár manapság sok a válás és a második, harmadik házasság, a gyűrű nem vesztett jelentőségéből.

Bár a sokadik esküvőn gyakran a menyasszony már nem visel fehér ruhát, a gyűrűhúzás minden esetben a szertartás része maradt.

És mi történik, ha mégsem úgy történik?

Ha a történet nem happy enddel zárul, vajon mi történik szegény gyűrűvel? Hát, Hölgyeim, ezzel kapcsolatban nincsenek kőbe vésett szabályok.

Bár az illem korábban úgy diktálta, hogy ha a vőlegény állt el a házasságtól, akkor bukta a gyűrűt, a menyasszony pedig az ékszer visszaadásával, visszaküldésével jelezte, hogy nem áll készen a házasságra, manapság ezt már sokan nem tartják be.
Így lesz sok gyönyörű eljegyzési gyűrűből szép fülbevaló, esetleg medál.

Természetesen a mi mesénkben a herceg jóképű és iszonyúan a szerelmes belénk, így a gyűrű az ujjunkon marad, beragyogva közös életünk minden egyes napját!



Hívjon!