Az ékszerek divattörténete 5
Majd hamarosan elĂ©rkezĂĽnk az elsĹ‘ világháborĂşhoz, amely után sokkal mĂ©rtĂ©ktartĂłbb, visszafogottabb stĂlus következett.
A kĂ©t világháborĂş közötti idĹ‘szakot a divatĂ©kszerek (vagy más nĂ©ven utánzatok, bizsuk) uralták. KĂ©t olasz divatdiktátor, Coco Chanel Ă©s Elsa Schiaparelli munkái voltak a legmeghatározĂłbbak. UtĂłbbi neve talán azĂ©rt kevĂ©sbĂ© ismerĹ‘s, mert a második világháborĂş utáni Ăşj trendekkel nem tudott azonosulni, Ă©s bezárta ĂĽzletĂ©t. MindkĂ©t divattervezĹ‘ ösztönözte a divatĂ©kszerek Ă©s az eredeti, drága darabok egyĂĽttes viselĂ©sĂ©t. Emellett Ĺ‘k maguk is elĹ‘szeretettel pompáztak látványos bizsukban. Az 1930as Ă©vek vĂ©ge felĂ© az amerikai Napier cĂ©g kĂ©szĂtette a legtöbb divatĂ©kszert. A ma is működĹ‘ cĂ©g jelenleg is gyárt korabeli designnal kĂ©szĂĽlt darabokat. A hĂşszas Ă©s harmincas Ă©vekben egyiptomi motĂvumokkal kĂ©szĂtettek nyakláncokat, karkötĹ‘ket, gyűrűket vagy Ă©ppen fĂĽlbevalĂłkat. A legjellemzĹ‘bb ilyen motĂvum a kobra volt. A kĂ©t világháborĂş alatt az Ă©kszerek helyett az emlĂ©kĂ©rmek Ă©s medálok kĂ©szĂtĂ©sĂ©re fektettĂ©k a hangsĂşlyt ? amire abban az idĹ‘ben nagyobb kereslet mutatkozott. KĂ©sĹ‘bb, az 1950-es Ă©vekben aztán jöttek a Napier gyártotta legyezőékszerek.
Az 1940-es, ?50es években az amerikai kultúra nagyon meghatározó volt Európában. A hollywoodi filmek, és filmsztárok megjelenése, öltözködése, viselkedése nagy befolyással volt főleg a nyugat-európai országokban élőkre. Az emberek úgy akartak kinézni, mint a filmvászonról ismert ideálok.
A második világháborĂş alatt az eurĂłpai Ă©kszergyártás szinte teljesen leállt, a hadiipar fĂ©mszĂĽksĂ©glete miatt. A nemesfĂ©mek Ă©s a drágakövek egyszerűen elĂ©rhetetlenek voltak, Ăgy az Amerikában virágzását Ă©lĹ‘ jĂł minĹ‘sĂ©gű divatĂ©kszerek EurĂłpát is meghĂłdĂtották. Az 1980as Ă©vekben az amerikai tĂ©vĂ©sorozatok hĹ‘snĹ‘i diktálták a divatot ? Ă©s az Ă©kszerdivatot is. A Magyarországon is jĂłl ismert Dallas 1978-tĂłl, a nálunk kevĂ©sbĂ© ismert Dinasztia cĂmű sorozat pedig 1981-tĹ‘l kezdĹ‘dĹ‘en sok Ă©ven át körĂĽlbelĂĽl 250 milliĂł tĂ©vĂ©nĂ©zĹ‘nek mutatta az irányt az Ă©kszerviselĂ©si trendek között. Ami a fĂ©rfi szereplĹ‘ket illeti, a drága Ăłrák mellett leginkább mandzsettagombokat, Ă©s gyűrűket lehetett látni rajtuk. UtĂłbbibĂłl legjellemzĹ‘bb a pecsĂ©tgyűrű volt. A nĹ‘k leginkább drágaköves, szolidan elegáns Ă©kszereket viseltek. NĂ©ha láthatĂł volt lazább alkalmakkor nagyobb, szĂnesebb divatĂ©kszer is rajtuk. Gyűrűiket tekintve mindig csak keveset viseltek. Karikagyűrűt Ă©s eljegyzĂ©si gyűrűt. UtĂłbbinál termĂ©szetesen a kĹ‘ volt a lĂ©nyeg: minĂ©l nagyobb, drágább Ă©s csillogĂłbb.
Az Ă©kszerek növekvĹ‘ nĂ©pszerűsĂ©gĂ©vel, Ă©s egyre szĂ©lesebb választĂ©kával egyĂĽtt a jegygyűrű viselĂ©sĂ©nek szokása is rohamosan terjed ebben a században. MĂg sok országban korábban csak a nĹ‘k viseltek karikagyűrűt, a XX. századra már általánossá vált, hogy a fĂ©rfiak Ă©s nĹ‘k is hordják házasságkötĂ©sĂĽk jelkĂ©péül. A század elejĂ©n indĂtott marketingkampánynak köszönhetĹ‘en az eljegyzĂ©si gyűrű vásárlásának szokása is elterjedt. Amerikában általános szokássá vált, Ă©s EurĂłpában is sokan követik.