Blog
Gyémántgyűrű BLOG
Az ékszerek divattörténete

Középkor

A fényűzésre vonatkozó törvények a középkori Európában véget vetettek a díszes ruhák és ékszerek időszakának. Franciaországban az egyszerű emberek nem viselhettek gyöngyből, drágakövekből, aranyból vagy ezüstből készült pazar öveket, fejdíszeket. Hasonló rendelkezés volt Angliában is. Miután megtiltották a mesterembereknek és földbirtokosoknak az arany és ezüst viselését, az ékszerek nyújtotta csillogás a nemesek előjoga lett.

Az ékszereket általában szerelmi zálogként ajándékozták, és bár a korai darabok még nemesfémből készültek és drágaköveket tartalmaztak, a jó minőségű utánzatok is kezdtek terjedni. Leginkább üveget használtak alapanyagként. Üveggyönggyel díszítették például a gyerekek ékszereit, vagy akár a királyi temetkezési díszruhát is. A nagy, hibátlan és szabályosan kerek gyöngyök sokszor többet értek, mint a drágakövek. A legszebbek Dél-Indiából és a Perzsa-öbölből érkeztek Európába. Olaszországban, főleg Velencében és Muránóban olyan gyönyörű üveggyöngyöket készítettek a mesteremberek, amik akár az eredetivel is felvették a versenyt. Népszerűségüknek a XIV. században előállított hamis gyöngy vetett véget.
A gyűrűk között ezekben az időkben még mindig leginkább pecsétgyűrűk találhatók. Emellett az esküvői, jegygyűrű népszerűsége, elterjedtsége is megugrott. A XIII. századtól már a keresztény egyház esküvői szertartásának is részese a karikagyűrű, innentől számítva már nők és férfiak is viselik. Ennek a kornak a találmánya a méreggyűrű, amellyel elegánsan lehetett megszabadulni az ellenségtől.
A középkor vége felé már fellazultak, szabadabbak lettek az ékszerviselési szokások. Míg korábban főleg nők hordtak gyűrűt, ekkor már a férfiak is. Bármelyik ujjon viselték, akár több ujjukon is hordtak egyszerre gyűrűt, vagy az is jellemző volt, hogy egy ujjon több gyűrűt viseltek.

< Gyémántgyűrű főoldal



<< vissza blogba

Időpont-egyeztetés